Színezd újra, színezd újra – újrahasznosítás növényi festéssel
A minap egy kedves Ismerősöm arra kért, hogy varázsoljak ecoprinttel újat egy fehér vászonruhájából. Felkérést kapott egy „eco-bio” rendezvényre, s ez pont odaillő lenne. Szereti a sárgát, zöldest, ebben gondolkodjak. A többiben szabadkezet kaptam. Ahogy mondta, már körvonalazódott is bennem, hogy miként szeretném megvalósítani….
A szűk határidő miatt már aznap nekiálltam az előkészületeknek. Elsőként lemértem a ruha súlyát, hogy utána tudjam mivel kell számolnom. A ruhát mosószódával átmostam 60 C fokon, majd egy éjszakára hideg vízbe áztattam, hogy jól fellazuljanak a szálak.
Másnap a szárazanyag súly 10%-át vettem timsóból, s feloldva belekevertem 10 liter vízbe. Reszeltem a főzővízbe még egy kis tölgygubacsot és hozzáadtam egy kiskanál mosószódát. Ebbe helyeztem bele a ruhát, majd felmelegítve 1 órán keresztül főztem.
Növényi festés előkészítése
Megvártam míg kihűl, majd bő tiszta vízben kiöblítettem. Eközben kimértem a ruha súlyával megegyező mennyiségű Bársonyvirágot és Japánakácot és főzőlevet készítettem.
Leszűrés után újramelegítve a forró festőlébe mártva a ruha alsó- és felső részét színátmenetesre festettem. A maradék festőlének még láttam, hogy sok ereje van, így pácoltam paplan és szalaggyapjút is, s ezt is megfestettem. Arra is alkalmas, hogy a ruhához való ékszert, kistáskát, stólát nemezeljek belőlük, s így garantált a színharmónia.
Növényi festett gyapjú
Az asztallapra kiterítve Ecetfa és Páfrányfenyő levelekkel borítottam a kívánt felületet, s feltekerve gőzölő eljárással rögzítettem a mintákat. A nap végére már elém tárult az eredmény. Ilyenkor én is mindig nagyon izgulok, hogy vajon hogy sikerült, s ha nekem tetszik, akkor remélem, hogy a Megrendelő is elégedett lesz vele. Neked tetszik? Ha szívesen vágnál bele egy ilyen kalandba, szívesen látlak ecoprint foglalkozásaimon.
Kultúrházak Éjjel Nappal, Helyben van a sokszínűség égisze alatt, Selyemálmok címmel 2018. február 3-án nyílt növényi festett, növénylenyomatos, ecoprint selyemsálaimból kiállítás a Fejér Megyei Művelődési Központban.
Helyben van a sokszínűségSelyemálmok kiállítási plakát
A kiállítást Kemendi Ágnes növényi festő, szakíró nyitotta meg e szavakkal:
Kemendi Ágnes kiállításmegnyitója
„Selyemálmok” címet kapta a kiállítás, ám nagyonis valóságos dolgokat látunk: a természet lenyomatait, levelek, virágok mintázatát és színét, természetes rendezetlenségben, látszólagos esetlegességben. Már hányszor ragadta meg figyelmünket a földre lehullott levelek szent összevisszasága, finom harmóniája, vagy a bodzafa körül bíborra festett talaj látványa! Ezek a képek köszönnek vissza e selymekről. Álom csak annyiban, amennyiben álomszép, amit látunk, s mindannyian ilyen selyemsálat álmodunk a vállunkról leomolni.
Selyemre festeni, selyemanyagot színezni, nem véletlenszerű választása egy alkotónak. A selyem, a féltve őrzött titok, tökéletesség, lágyság és elegancia, erő, nemesség és a végtelen idő anyaga. Sokat tudunk róla, a gubóról lefejthető, fonallá fonható selyemszál felfedezésétől kezdve a hernyók tenyésztéséig – ám az anyagnak ez a rejtélyessége akkor is hatással van ránk, ha nem gondolunk a fehéreperfa leveleivel táplált Bombyx mori nagy étvágyú, mohó hernyóira, s hetekig tartó, hangos esőkopogásra emlékeztető falatozásukra, majd a szövőmirigyek csendes surrogására, s a néma készülődésre, a gubóállapotra. E légies anyag valahogy mindezt magában hordozza, külső megjelenésével, eleganciájával rabul ejt. A selyemnek nem lehet ellenállni. Természetes színezőanyaga a növényi festék, így együtt teljesek.
Balla Gemma textilművész ezúttal növénylenyomatos „selyemálmait” mutatja be. A mintázási eljárás, amit alkalmaz, mai nevén viszonylag fiatal módszer, hiszen az eco-print fogalmát 2004-ben egy kanadai művész alkotta meg, majd 2008-tól indult világhódító útjára az ausztrál India Flint művésznő tevékenységével, aki több könyvet is ennek a technikának szentelt. A módszer lényege természetességében rejlik, valódi organikus művészet, hiszen minden festékanyaggá válik a textilfelületen: a növényvilág – és nemcsak virágszirmok és falevelek, de ágak, bogyók, fűszálak is, és ki gondolná, hogy néhány magára maradt rozsdás szög a kert elhagyott zugában milyen izgalmas lenyomatot adhat! Ám aki jártasabb kissé a textilmintázás eljárásaiban, történetében, annak ismerős e jelenség. Az őskori növény applikációktól, földfestékek és péppé zúzott növények, gyümölcsök közvetlen színezékként való használatától kezdve, a vasoxidos forrás-iszap bedörzsölésén át a levélrátétes, berzselt tojásfestésig, mind-mind elődöknek tekinthetjük ezeket az eljárásokat. Még a hagyományos bútorfestésben is említik azt a közvetlen színezési módot, amikor a mester pl. egy friss pitypangvirágot az ujjbegyével szinte beleprésel a puhafa bútor felületébe, így adva színt neki, ami aztán – saját szavaival mondva, onnan többet ki nem jön! A képzőművészetben is megteremtődött a biofestmény fogalma, egy magyar művész nevéhez fűződik. Ruzicskay György, szarvasi festőművész használta ezt a műfaji megjelölést növényrátétes, élő képeihez az 1960-as években. Ugyanaz a gondolat, vágy hívta életre, mint az itt látható festett selymeket: ember és természet harmonikus kapcsolatának igenlése és újrateremtése.
Ősi módszerek találkoznak itt új hangszerelésben! Népszerűsége annak köszönhető, hogy azonnal és biztosan sikerélményt nyújt. Ez a látszat. Ez az első szint. A felület. Ám aki biztos kézzel nyúl e lehetőség felé, annak megnyílnak a mélyebb rétegek is. Balla Gemma így alkot. Biztos alapokon áll a tudása, jóllehet alapképzettsége térképész-földmérő, tipográfiai szerkesztő és szakoktató. Ezután váltott, és jártasságot szerzett jónéhány mesterségben. Szülői hagyatékként belekóstolt a bőrművességbe, majd jöhet minden, ami néprajz: agyagművesség, népi játszóházi foglalkozásvezetői képzés, nemezművesség és növényi festés. Megszállottan kísérletezik és elmélyülten alkot. Aki ilyen szinten merül bele az anyag belső világába, a növények, a természetes szálas anyagok: selyem és gyapjú finom szerkezetébe, az a megmunkálás, átlényegítés „selyemútján” végül Teremtőjével találkozik. Damaszkuszi Szent János himnuszából idézve: „Hódolom az anyag teremtőjét, aki anyaggá lett énérettem, hajlandóságot mutatott az anyagban felütni szállását, és aki az anyagba öntve kimunkálta az én üdvösségemet.”
Belefeledkezve a látványba, az az érzésünk támad, hogy kell, kell egy ilyen selyemsál a nyakunk köré, mert jó érzés testnek és léleknek. Mert gyógyítanak ezek a selymek, gyógyítanak az anyagukkal és a színükkel – kívánom hát mindenkinek, hogy merüljön bele ebbe az álomszép selyemvilágba!
Köszönöm Áginak e szép szavakat!
Egy hely, ahol falon a fotóim, fejem felett lengedeznek a selymeim, üveg alatt a selyemgubós ékszereim.
Köszönöm a Szervezőknek a lehetőséget!
Az érdeklődésre való tekintettel Selyemálmok megvalósulása címmel növényi festésről, növénylenyomat, ecoprint készítéséről rákosszentmihályi műhelyemben folyamatosan tartok foglalkozásokat. Szeretettel várom a tanulni vágyókat! Bővebb információkról itt olvashatsz.
